Uniós piacfelügyeleti vizsgálat: a tesztelt biztonsági lábbelik 82%-ánál találtak meg nem felelést

Megjelent: 2026. október 25. · Forrás: Európai Bizottság, DG GROW

Röviden

Az Európai Bizottság által koordinált JACOP 2025 piacfelügyeleti akcióban nyolc ország hatóságai 83 biztonsági lábbeli modellt vizsgáltak az EN ISO 20345 szerint. A modellek 64%-a legalább egy teljesítménykövetelményen, 58%-a a formai ellenőrzésen bukott el; összesítve 82%-nál találtak meg nem felelést. A jelentés fő üzenete: a sorozatgyártás gyakran nem egyezik az EU-típusvizsgálaton értékelt mintával.

Mi történt?

Az Európai Bizottság 2026 őszén közzétette a JACOP 2025 piacfelügyeleti akció biztonsági lábbelikre vonatkozó zárójelentését. A JACOP (Joint Action on the Compliance of Products) a Bizottság által finanszírozott és koordinált közös fellépés, amelyben a tagállami piacfelügyeleti hatóságok azonos módszerrel vizsgálják egy-egy termékkör megfelelőségét. A 11. termékspecifikus akció (PSA 11) tárgya a munkahelyi használatra szánt, orrmerevítővel ellátott biztonsági lábbeli volt – a jelentés magyar kiadása munkavédelmi lábbelinek nevezi –, az (EU) 2016/425 rendelet szerinti II. kategóriás egyéni védőeszköz, amelynek EU-típusvizsgálatát bejelentett szervezet végzi, a sorozatgyártás típusnak való megfelelőségéért pedig a gyártó felel.

Nyolc ország tíz hatósága (Ciprus, Németország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország és Svédország) összesen 83 modellt mintázott: 54-et webáruházakból és online piacterekről, 29-et üzletekből. A minták többsége S3 védelmi osztályú volt (62 modell), a többi SB, S1 és S5. A laboratóriumi vizsgálatok az EN ISO 20345:2022 (a 2022 előtt forgalomba hozott modelleknél a 2011-es kiadás) kiválasztott kötelező követelményeire terjedtek ki: ütés- és nyomásállóság, átszúrással szembeni ellenállóság, antisztatikus tulajdonságok, egy esetben vágással szembeni ellenállóság – összesen 313 vizsgálat egy akkreditált laboratóriumban. Emellett a hatóságok közös ellenőrzőlista alapján vizsgálták a dokumentációt és a jelöléseket.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a mintavétel kockázatalapú volt, nem reprezentatív: az arányok az ellenőrzésre kiválasztott modellekre vonatkoznak, nem a teljes piacra.

Az eredmények

EllenőrzésNem felelt megArány
Legalább egy teljesítménykövetelmény (83 modell)5364%
Formai ellenőrzés: CE-jelölés, használati utasítás, védelmi osztály (83 modell)4858%
Összesítve legalább egy meg nem felelés (83 modell)6882%

A teljesítményvizsgálatok közül a leggyakoribb hibát az antisztatikus tulajdonságok adták: a 68 vizsgált modellből 28 nem felelt meg (41%). Az ütésállóságnál 83-ból 20 (24%), az átszúrással szembeni ellenállóságnál 78-ból 14 (18%), a nyomásállóságnál 83-ból 5 modell (6%) bukott el; a vágással szembeni ellenállóság egyetlen vizsgált modellnél rendben volt.

A formai ellenőrzésen a tipikus hiba a hiányzó vagy helytelenül feltüntetett CE-jelölés, a kötelező nemzeti nyelven nem elérhető használati utasítás és a feltüntetetlen védelmi osztály volt. A 68 nem megfelelő modell kockázatértékelésében 12 esetben súlyos, 13 esetben magas kockázatot állapítottak meg.

A hatóságok intézkedései: 24 modellnél értékesítési tilalom vagy forgalomból való kivonás, 15 esetben figyelmeztetés – részben bírsággal –, 4 modell visszahívása; 6 modellt a vizsgálat nyomán a gyártó megfelelővé tett. Több online piacteret utasítottak az érintett termékek eltávolítására. A jelentés külön kiemeli, hogy a kivont termékek egy része más értékesítési csatornán újra megjelent.

Miért bukik el egy tanúsított termék?

A jelentés legfontosabb megállapítása nem egy számadat, hanem egy minta: eltérések mutatkoztak az EU-típusvizsgálaton értékelt termék és a forgalomba hozott termék között. A bejelentett szervezet a típusvizsgálat során a bemutatott mintát (prototípust) értékeli; a piacfelügyelet a polcról vagy a webáruházból vett darabot vizsgálja. A kettő között a sorozatgyártás áll – alapanyag- és alkatrészcserékkel, beszállítóváltásokkal, gyártási ingadozással. Az antisztatikus tulajdonságnál és az átszúrással szembeni ellenállóságnál a jelentés szerint különösen számít, hogy a védelmi komponenseket hogyan építik be a kész lábbelibe.

Ezért emlékezteti a jelentés a gyártókat és a többi gazdasági szereplőt: a sorozatgyártásnak folyamatosan meg kell felelnie a tanúsított típusnak, a műszaki és az ellátási lánc dokumentációját naprakészen kell vezetni, a jelöléseknek, a használati utasításnak és a reklámállításoknak pedig a valóban nyújtott védelmi szintet kell tükrözniük.

Mit jelent ez gyártóknak és forgalmazóknak?

A jelentés ajánlásai alapján négy teendő adódik; ezek az (EU) 2016/425 rendeletből következnek, nem újdonságok, de a kampány megmutatta, hol szakadnak el a gyakorlattól.

  1. A sorozatgyártás ellenőrzése a kritikus jellemzőkre. Rögzített specifikáció, dokumentált anyag- és beszállítóváltás, és időszakos, tételenkénti vizsgálat azokra a jellemzőkre, amelyek a kampányban a leggyakrabban buktak: antisztatikus tulajdonság, az orrmerevítő ütés- és nyomásállósága, átszúrással szembeni ellenállóság. Egy laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv a műszaki tényeket rögzíti; a megfelelőségért a gyártó felel.
  2. Jelölések és használati utasítás. CE-jelölés, védelmi osztály, gyártói adatok a lábbelin; használati utasítás a forgalmazás országának nyelvén – Magyarországon magyarul. A kampányban minden második modell itt bukott el, laboratórium nélkül is.
  3. Felelős gazdasági szereplő az EU-ban. EU-n kívüli gyártó termékénél az importőr vagy a meghatalmazott képviselő neve és uniós címe a terméken és a dokumentációban.
  4. A tanúsítvány érvényességének ellenőrzése. Beszerzéskor vagy forgalmazás előtt az EU-típusvizsgálati tanúsítvány érvényessége a kiállító bejelentett szervezetnél ellenőrizhető; a Safety Gate rendszerben a figyelmeztetések és visszahívások nyilvánosak.

A BIMEO mindkét oldalon érintett: bejelentett szervezetként (NB 1524) biztonsági lábbelik EU-típusvizsgálatát végezzük, laboratóriumként pedig a fenti jellemzők műszeres vizsgálatát sorozatgyártásból vett mintákon – gyártónak, importőrnek és forgalmazónak egyaránt. A jegyzőkönyv a műszaki okok feltárását segíti; a termék forgalmazhatóságáról a gyártó dönt és felel.

Mit jelent a felhasználóknak?

A jelentés a végfelhasználóknak is üzen: a védelmi osztályt a munkahelyi kockázathoz kell választani; vásárláskor ellenőrizni érdemes a CE-jelölést, az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a magyar nyelvű használati utasítást, a nyelvbetéten a védelmi osztályt és a gyártói adatokat; a homályos vagy túlzó teljesítményállításokkal szemben óvatosság indokolt; a Safety Gate riasztások pedig vásárlás előtt lekérdezhetők.

Mi várható?

A jelentés a szabványosítóknak is tesz javaslatot: a gyakorlatot jobban tükröző vizsgálati módszerek kidolgozását – dinamikus átszúrásvizsgálat, az antisztatikus tulajdonság értékelése öregített talp- és felsőrészanyagon – és a mérési bizonytalanság kezelésének egyértelmű szabályait. A hatóságoknak a jelentés a lábbelik ellenőrzésének sűrítését és a laboratóriumi vizsgálatok rendszeres elvégzését javasolja, mert a minták ötöde a formai ellenőrzésen megfelelt, a laboratóriumban viszont megbukott.

Gyakori kérdések

Reprezentatív a 82%-os arány az európai piacra?
Nem, és ezt a jelentés maga is kimondja: a hatóságok kockázatalapú, részben célzott mintavétellel dolgoztak, tehát a gyanús termékek felülreprezentáltak. Az arány így nem a piac átlagát, hanem az ellenőrzésre kiválasztott modellek állapotát mutatja. A tanulság ettől még érvényes: a tanúsítvány megléte önmagában nem garantálja a forgalomban lévő termék megfelelőségét.
Mit ellenőriz a piacfelügyelet a dokumentáción és a jelöléseken?
A CE-jelölés meglétét és olvashatóságát, a védelmi osztály feltüntetését, a használati utasítást a kötelező nemzeti nyelven, a figyelmeztetéseket és a gazdasági szereplő elérhetőségét. A kampányban a modellek 58%-a ezen a formai ellenőrzésen bukott el – jellemzően hiányzó vagy helytelen CE-jelölés, hiányzó nemzeti nyelvű használati utasítás vagy feltüntetetlen védelmi osztály miatt.
Hogyan tartható a sorozatgyártás a tanúsított típussal összhangban?
Rögzített alapanyag- és alkatrész-specifikációval, a beszállítóváltások dokumentálásával és időszakos, tételenkénti ellenőrző vizsgálattal a kritikus jellemzőkre – a kampány alapján elsősorban az antisztatikus tulajdonságra, az orrmerevítő ütés- és nyomásállóságára és az átszúrással szembeni ellenállóságra. A gyártó felelőssége a II. kategóriás védőeszközöknél a típusvizsgálat után is fennmarad.

Kapcsolódó szabványok

Hogyan tovább?

Kérdése van a saját termékére nézve?

Ajánlatkérés