Króm(VI) a bőrben: honnan kerül oda, és miért korlátozott?
Szakmailag ellenőrizve: 2026-07-31
Röviden
A bőrök túlnyomó része három vegyértékű krómmal cserzett, amely önmagában nem veszélyes. Kedvezőtlen körülmények – hő, UV, alacsony nedvesség, magas pH – között azonban a bőrben króm(VI) keletkezhet, amely bőrszenzibilizáló és az EU-ban korlátozott. Jelenléte laboratóriumi méréssel állapítható meg; gyártónak és importőrnek egyaránt a mérés ad dokumentált bizonyosságot.
A kémia, röviden
A krómcserzés a bőripar meghatározó technológiája – a cserzéshez használt három vegyértékű króm (Cr(III)) stabil és a kész bőrben ártalmatlan. A probléma az oxidáció: bizonyos körülmények között a Cr(III) egy része hat vegyértékűvé (Cr(VI)) alakulhat. A Cr(VI) erős kontaktallergén, ezért a bőrrel érintkező bőrtermékekben az EU korlátozza.
Mikor nő a kockázat?
- hő- és UV-terhelés a gyártás, tárolás vagy szállítás során;
- magas pH a bőrben – a lúgos közeg kedvez az oxidációnak;
- egyes zsírzó- és segédanyagok, amelyek oxidációt segítő komponenst visznek a rendszerbe;
- hosszú, rosszul kontrollált tárolás – konténerben, magas hőmérsékleten.
Ezért fordulhat elő, hogy a gyártáskor megfelelő tétel a célpiacra érve már határérték felett mér.
Hogyan mérjük?
A Cr(VI) meghatározása szabványos laboratóriumi módszerrel történik, a bőrből készített kivonat elemzésével. A vizsgálat tételre reprezentatív mintavétellel és – határérték-közeli eredménynél – megerősítő méréssel ad döntésre alkalmas eredményt.
Mit tegyen gyártóként, importőrként?
A kockázat kezelhető: pH-kontroll, megfelelő segédanyag-választás, tárolási fegyelem – és rendszeres, dokumentált mérés. Importőrként a beszállítói nyilatkozat mellé tételszintű ellenőrző mérés való: a határérték-túllépés nem látszik, nem szagolható – csak mérhető.
Kapcsolódó szabványok
Hogyan tovább?
Kérdése van a saját termékére nézve?
Ajánlatkérés