"VIZSGÁLT MINŐSÉG"
BIMEO-KERMI tanúsító védjegy
Szabályzat

 

  1. Védjegyjogosultak
    1. BIMEO Vizsgáló és Kutató-fejlesztő Kft., 1047 Budapest, Baross u. 39.
    2. KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft., 1088 Budapest, József krt. 6.
  1. Az árujegyzékben szereplő termékek minőségi követelményei
  2. Tanúsító védjegyet az a lábbeli viselhet, amely az MSZ 3367:2002 szabvány 6.1 szakaszában, valamint a 6.2 szakaszban az "S" vagy a "HQ" minőségszintre vonatkozó követelményeknek megfelel, s ezt a védjegyjogosultak valamelyike vizsgálatával igazolja.

  3. A minőségtanúsítás szabályai
    1. A követelmények teljesüléséről a védjegyjogosultak valamelyike az általa elvégzett érzékszervi és műszeres vizsgálatok alapján szakvéleményt állít ki.
    2. A bevizsgálás költségét és a kiadásra kerülő védjegyek darabonkénti árát az intézetek közösen határozzák meg és évente közzéteszik.
    3. A védjegy odaítélése úgy történik, hogy a Megbízó beküld 1 pár védjegyeztetni szándékolt lábbelit. Modellcsalád védjegyeztetési szándéka esetén a teljes család kell beküldésre kerüljön, a vezérmodell megjelölése mellett. A beküldött modellek vizsgálatáról a megkeresett védjegyjogosult intézet szakvéleményt készít. Kedvező eredmények esetén a modellekről megfelelő dokumentációt rögzít, majd bekéri a forgalmazni szándékolt mennyiségről szóló hiteles információkat. A Megbízóval utóbbi birtokában "Használati szerződést" köt, s az intézetek kiadják a szükséges mennyiségű védjegylógót (legfeljebb 5 db többlettel szakadás, egyéb sérülés esetére). A szerződésben meghatározzák, hogy mikor és milyen módon végzik a forgalmazás során az ellenőrző vizsgálatokat.
    4. Modellcsalád védjegyeztetésekor a vezérmodell bevizsgálása történik meg, a családból pedig mindazon alkatrészeké, amelyek valamely szempontból eltérnek a vezérmodellétől. A modellcsaládba az azonos felsőrészanyagokból (anyagtípusonként), bélésanyagokból, talpanyagokból, azonos összeszerelési eljárással készült lábbeli tartozhat, amelyek esetében a zárás, vagy a színek, avagy egyes konstrukciós megoldások lehetnek különbözőek. A vezérmodelltől eltérő alkatrészek ennek megfelelően bevizsgálásra kerülnek. Ennek költsége a nyilvánosságra hozott közös árjegyzék szerinti ár. Az azonos elemek ismételt vizsgálatra nem kerülnek.
    5. A két intézet azonos módszer, azonos közös nyomtatványok és azonos árak szerint dolgozik, s egymás eredményeit feltétel nélkül elfogadja, ill. szükség esetén a másik intézet által megkezdett munkát folytatja. A két intézet teljes terjedelmében megküldi egymásnak a kiadott engedélyeket, a hozzátartozó szakvéleményeket, továbbá az egyeztetett adminisztratív adatokat a későbbi, bárki által végzendő felügyelet, ill. utóellenőrzés céljából.
    6. A kiadott engedélyek a védjegyek használatára csak a kiadott mennyiségre, s azon belül is meghatározott időtartamra szólnak.
    7. A védjegyezett modellek azonosító adatait és a hozzátartozó mennyiséget közzéteszik a "Bőr- és Cipőtechnika -piac", ill. a "Céliránytű" folyóiratban.
  1. A védjegyhasználat feltételei

    1. A vizsgálat során megfelelőnek minősült modell/ek/re vonatkozó forgalmazási adatokat (mennyiség, értékesítési terv) az intézet bekéri a Megbízótól.
    2. A mennyiségre vonatkozó adatokat Megbízónak eladási szerződései alapján kell megadnia, közölve az értékesített mennyiségeket. A megadott adatokat az intézet/ek/ védjegymegrendelésnek tekintik. Amennyiben az adatok megadásakor a vásárlók személye még nem ismert, Megbízó köteles a készlet/részek/ értékesítésekor közölni a vásárló adatait.
    3. Az intézet a közölt adatokat "Használati szerződés"-ben rögzíti. Ez tartalmazza továbbá a védjegyhasználat szabályait, a konkrét esetben a meghatalmazottaik által végzendő ellenőrzés szabályait is.
    4. A szerződés aláírását és a megrendelt tanúsító védjegyek árának kiegyenlítését követően az intézet/ek/ megküldik a szerződött mennyiségű védjegyet.
    5. A tanúsító védjegyet lógó címke formájában Megbízó köteles elhelyezni az adott engedély hatálya szerinti és mennyiségű lábbeliken. Megbízó teljes felelősséggel tartozik a címkézéssel kapcsolatos szabályok betartása és az ezekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása tekintetében.

  2. A védjegyhasználat során végzendő ellenőrzések szabályai

    1. A Megbízókkal kötendő használati szerződésben az intézetek a vizsgálat+ellenőrző vizsgálat módozatára az alábbi eljárási módokat alkalmazzák.
      1. Hazai gyártó még le nem gyártott lábbelije esetén az elfogadott minta után történő gyártásból meghatározott párszámonként 1 lábbelit beküldetnek ellenőrzésre. Ha az megfelelő, a vizsgálat díjtalan. Ha nem megfelelő, újabb 2 minta általuk történő kivételére kerül sor (a kiszállás és bevizsgálás költségét a Megbízó fedezi). Ismételt rossz eredmény esetén a tanúsító védjegy használatára vonatkozó engedélyt visszavonják.
      2. Hazai gyártó már legyártott készlete rendelkezésre állása esetén (vagy import beszállításból rendelkezésre álló adott cipőmennyiség esetén) az alapbevizsgálás elfogadását követően a jelzett darabszám szerint az intézetek meghatározzák a tételből véletlenszerűen pótlólag kiveendő minták mennyiségét. Az eljárás az előző bekezdésben leírthoz hasonló: ha a vizsgáltak mindegyike megfelelő, az ellenőrzés díjtalan, ha valamelyik eltér, akkor a Megbízó költségére dupla mennyiség ismételt bevizsgálására kerül sor. Ha ezek között is előfordul nem megfelelő lábbeli, a védjegy visszavonásra kerül.
      3. Az intézetek maguk határozzák meg, hogy az ellenőrző vizsgálatkor az előzetes vizsgálat teljes egészét vagy csak annak egy részét (elsősorban a kritikus paraméterek vizsgálatát) ismétlik meg.
      4. Az ellenőrzésre kiveendő minták számának meghatározásakor alapesetben 300 pár utáni 1 db-ot kell kivetetni vagy kivenni vizsgálatra. Az intézetek ettől eltérő darabszámot is meghatározhatnak.
    2. Az első ellenőrző vizsgálatot az alapvizsgálatot végrehajtó intézet végzi. Ha ismételt vizsgálatra kerül sor, akkor azt a másik intézet hajtja végre.
    3. Az intézetek a jóváhagyott és szerződött lábbelikről modellszámig – és lehetőség esetén a forgalmazási helyig – lebontott nyilvántartást vezetnek, s kialakítanak egy közös tervet, hogy maguk miképp ellenőrzik a forgalomban a védjegyelhelyezés megfelelőségét, az esetleges visszaéléseket.
    4. Ha a Megbízó a szerződött mennyiségen túl kíván az adott modellekből értékesíteni, vagy utánrendelést kapott azokból, a felek a Használati szerződést módosítják; az intézetek meghatározzák az újabb vizsgálatok és ellenőrzések szabályait, s a tanúsító védjegyek kiadásakor a 4. pont szerint járnak el.

  3. A jogosulatlan védjegyhasználat elleni fellépés rendje

    1. Az intézetek a tanúsító védjegyeket maguk készíttetik. A védjegyeket a hamisítás megelőzése érdekében megfelelő módon levédik.
    2. A tanúsító védjeggyel ellátott termékek forgalmazásának felügyelete érdekében az intézetek együttműködési megállapodást kötnek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel.
    3. A védjegyhasználat alapszabályait megküldik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, kérve, hogy az FVF azt, továbbá a közösen kialakításra kerülő ellenőrzés szabályait ismertesse meg a megyei felügyelőségekkel.
    4. A tanúsító védjeggyel ellátható modellek adatait az intézetek folyamatosan átadják az FVF-nek azzal, hogy kérik annak jelzését, ha egy-egy modellből vagy modellcsaládból az átlagosnál nagyobb arányú jogos reklamáció érkezett be. Ebben az esetben az intézetek megszigorítják a 6.6. szerinti ellenőrzéseiket, ill. újabb mintákat vesznek/vetetnek ki roncsolásos vizsgálatra.
    5. Az FVF és a megyei felügyelőségek hálózati ellenőrzéseik során fokozott figyelmet fordítanak a védjegyekkel ellátott lábbelik ellenőrzésére, mind a címkézés megfelelőségét, mind a modellegyeztetés tekintetében.
    6. Az intézetek egyeztetett terv szerint maguk is végeznek a címkehasználatra irányuló tájékozódást az értékesítésre kijelölt elárusítóhelyeken.
    7. Amennyiben az ellenőrzések, ill. a vásárlói bejelentések kivizsgálását követően az FVF (és a megyei felügyelőségek), ill. az intézetek jogosulatlan védjegyhasználatot (védjegyhamisítást, nem engedélyezett használatot) észlelnek, kezdeményezik a hamis minőségtanúsítás és a védjegybitorlás esetére vonatkozó eljárást.
    8. A 6.4. pont szerint hibásnak talált lábbelik, ill. bármely más fázisban ismételten az alapvizsgálatban megállapítottól eltérő, nem megfelelő minőség észlelése esetén a védjegyhasználatot visszavonják, az ellenőrzéssel kapcsolatos költségekkel az intézetek megterhelik a Megbízót.
    9. A 6.7. és a 6.8. pontokban foglalt esetek fennforgásakor a tényeket közzéteszik a "Bőr- és Cipőtechnika, -piac"", ill. a "Céliránytű" folyóiratban.

TŰNJÖN KI ÖN IS MINŐSÉGÉVEL!

A "VIZSGÁLT MINŐSÉG" BIMEO-KERMI tanúsító védjegy
A használati szerződés alapnyomtatványa